Immunterápia gyerekkorban
Immunterápia: siker a gyermekkori allergia kezelésében
Az Allergiamentes Életért Alapítvány szervezésében, az érdeklődők ez évben kedvezményesen vehettek részt immunterápiás kezelésen. A következőkben egy kisfiú apukája osztja meg velünk tapasztalatait allergiáról, immunterápiáról és a változásokról.
„Allergia? Ebben a korban? Lehetetlen. Ilyen és ehhez hasonló reakciókat tapasztaltunk, amikor orvoshoz fordultunk az akkor még nem egészen 3 éves kisfiunkkal, valamikor 2006 környékén. Benjámin ugyanis akkoriban rendre produkálta a szénanátha összes tünetét. Az elvégzett allergiavizsgálat is igazolta a gyanúnkat: parlagfű allergia.A diagnózist megpróbáltatásokkal teli évek követték: ha átéltük már az éjszakázás soha véget nem érő óráit beteg, náthás gyermekünkkel, akkor pontosan el tudjuk képzelni, hogy mit jelent a heteken át tartó éjszakai orrdugulás, köhögés, többnyire nyár végén, az óvoda-, vagy épp iskolakezdés idején.
Benjámin és kezelőorvosa, dr. Balogh Katalin allergológus
Nem is hagytuk annyiban a dolgot, kipróbáltunk több fajta gyógymódot, némi enyhülést azonban csak a szteroidos készítmények jelentettek. Az eredmény tehát így sem volt tökéletes, és talán érthető módon, szülőként idegenkedtünk ezektől a készítményektől, különösen a hosszabb időn át való alkalmazásukat szerettük volna elkerülni.
Az internetet hívtuk segítségül, és hosszas keresgélés után, több oldalon is pozitív információkat találtam az immunterápiáról. Ami aztán végképp meggyőzött: gyógyszermentes, és hosszú távú megoldás ígér.
Benjámin 7 éves volt, amikor használni kezdtük a készítményeket. A kezdés nem volt éppen zökkenőmentes, az első alkalmaknál enyhe mellékhatások jelentkeztek: kisebb nyelvduzzanat, zsibbadás, ezek azonban hamar megszűntek. A pozitív változásokat pedig már az első évben észleltük: a legkritikusabb pont, az orrdugulás terén jelentős javulást értünk el és csökkent az éjszakai orrfújások, tüsszögések száma is. Most túl vagyunk a második parlagfű szezonon is, és míg az első évben szükség volt kiegészítő gyógyszerek alkalmazására is, az idén csak egy-két alkalommal használtuk orrcseppet.
A tapasztalataink összességében tehát nagyon kedvezőek, kisfiunknál az immunterápia látványos, a korábbiakkal össze sem hasonlítható javulást eredményezett. Többgyermekes család esetében fontos szempont lehet, hogy a terápia költségei némiképp magasabbak a hagyományos allergiaellenes készítményeknél, ezért mi külön örültünk, hogy részt vehettünk az Allergiamentes Életért Alapítvány által támogatott kezelésben, így a készítményekre fordított kiadásaink is jelentősen csökkentek.”
Köszönettel:
Horváth Attila, édesapa
A gyermekkori immunterápia előnyei
Az allergén specifikus immunterápia alsó korhatára gyermekeknél általában 5 év, készítményenként változhat. Gyermekkorban, az allergiás betegség korai időszakában az immunterápia eredményesebben változtathatja meg az allergiás betegség természetes lefolyását. Ráadásul a betegség kezdetén nem alakul ki sokszoros allergiás túlérzékenység, ezért a kezelés sokszor hatékonyabb gyermekkorban, mint felnőttkorban. 10 éves után követéses vizsgálatot során, 60 enyhén asztmás gyermek allergén immunterápiás kezelése kapcsán az eredmények azt mutatták, hogy a kezelés csökkentette az asztma súlyosságát.
Gyermekek körében végzett vizsgálat szerint az immunterápia már az első évben az allergiás tünetek jelentős javulását eredményezte.
A „Tégy a parlagfű ellen!” Közhasznú Alapítvány és az önkormányzatok összefogásának köszönhetően, a 2010-es évben az allergiás betegek több megyében is kedvezményesen vehettek igénybe immunterápiás kezelést. A Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika B részlegének osztályvezető főorvosa 2011-ben, a MAKIT kongresszusán ismertette tapasztalatait. Dr. Bittera István elmondta, az immunterápiás kezelésben résztvevő 17 parlagfű allergiás gyermek esetében a szénanátha jellegzetes tünetei lényegesen javultak. A legkedvezőbb változást az orrdugulás jelentős csökkenése, illetve megszűnése jelentette. A 7 és 18 év közötti gyermekek 2010 májusában kezdték a kezelést. A vizsgált időszakban (2010. augusztus közepétől szeptember közepéig) a parlagfű pollen koncentrációja a szénanáthás tüneteket biztosan provokáló szint felett volt. A betegek ennek ellenére állapotuk javulásáról számoltak be. A nagyobbak önállóan, a kisebbek szülői segítséggel, 4 fokozatú skálán értékelték tüneteik súlyosságát. Az adatok összegzése azt mutatja, hogy az alkalmazott sublinguális immunterápia (SLIT) hatására, a már említett orrdugulás terén tapasztalt jelentős javulás mellett a betegek gyógyszer fogyasztása is csökkent ebben az időszakban. Számokban kifejezve azt mondhatjuk, hogy az immunterápiás kezelés hatására enyhülő tünetek miatt, az antihisztamin készítményekből 40 százalékkal, a szteroid tartalmú orrspray-k esetében pedig 20 százalékkal használtak kevesebbet a vizsgált 4 hetes periódusban, mint az immunterápiás kezelésben nem részesülő parlagfű allergiás gyerekek. Az immunterápiás kezelésben részesülő, épp az iskolakezdés heteiben járó gyermekek szellemi és fizikai teljesítőképességük javulásáról számoltak be. A terápia segítségével, a korábbi évekkel összehasonlítva, jelentősen jobb életminőséget értek el.